Amikor elmenekülünk valahonnan, mert a megítélésünk miatt „megtelünk” és ellenállunk, akkor a menekülésünkkel megpróbálunk rést ütni, vákuumot képezni az Élet folytonosságán, és megpróbáljuk megtagadni a Létezés EGYségét.
S mivel az Élet folytonosságát, a Létezés EGYségét megtagadni nem lehet, a vákuum hamarosan visszatölti önmagát úgy, hogy megismétli azt, aminek ellenálltunk. Azaz ha meg akarjuk állítani az Élet áramlását, az áramlás visszakanyarodik, és megismétli önmagát.
Ahhoz, hogy az életünket gyarapodás és virágzás kísérje, egyszerűen csak ÉLJÜK azt, vegyünk részt benne, tapasztaljuk és élvezzük, és ne próbáljuk ellenállásokkal megállítani.

Szeretettel: Júlia