RÉSZLETEK A TANÍTÁSOKBÓL
Az életünk vezetéséről
"Nem kell azt élnünk, amit most élünk. Nem kell abba az irányba haladnunk, amerre most haladunk. A sorsunk csupán egy általunk tudatosan vagy tudat alatt alkotott szoftver. Legyünk Mesterei az életenergiáinknak, legyünk Mesterei az elménknek és legyünk Mesterei a testünknek. Vegyük kezünkbe a sorsunkat!"
Júlia "Nem kell azt élnünk, amit most élünk. Nem kell abba az irányba haladnunk, amerre most haladunk. A sorsunk csupán egy általunk tudatosan vagy tudat alatt alkotott szoftver. Legyünk Mesterei az életenergiáinknak, legyünk Mesterei az elménknek és legyünk Mesterei a testünknek. Vegyük kezünkbe a sorsunkat!"

A jóvátételről
„Az a világ, amiben egy tettet elkövetünk, nem az a világ, amiben jóvá akarjuk azt tenni. Ilyen értelemben egy tettet jóvá tenni nem lehet, csupán megélni lehet annak folyamodványát. Azonban minden pillanatban választhatunk, s akár tudatában vagyunk, akár nem, választunk is, hogy a Szeretet EGYségét éljük-e vagy az ego elkülönülését. A folyamodvány megmutatja, hogy mit választottunk."
Júlia „Az a világ, amiben egy tettet elkövetünk, nem az a világ, amiben jóvá akarjuk azt tenni. Ilyen értelemben egy tettet jóvá tenni nem lehet, csupán megélni lehet annak folyamodványát. Azonban minden pillanatban választhatunk, s akár tudatában vagyunk, akár nem, választunk is, hogy a Szeretet EGYségét éljük-e vagy az ego elkülönülését. A folyamodvány megmutatja, hogy mit választottunk."

A vágyhoz társuló szenvedésről
„A vágy egy ingerre adott teljesen természetes emberi reakció. De akkor mi okozza a vágyhoz társuló szenvedést? Vajon nem az, hogy megjelenik a gondolat, és így megszakad az észlelés, az a közvetlen kapcsolat a vágy tárgyával, ami addig az örömöt hozta? Látszólag a gondolat teszi folytonossá a vágyat, de valójában éppen ellenkezőleg. A gondolat beleavatkozik az addigi csodálatos érzésbe.”
Júlia „A vágy egy ingerre adott teljesen természetes emberi reakció. De akkor mi okozza a vágyhoz társuló szenvedést? Vajon nem az, hogy megjelenik a gondolat, és így megszakad az észlelés, az a közvetlen kapcsolat a vágy tárgyával, ami addig az örömöt hozta? Látszólag a gondolat teszi folytonossá a vágyat, de valójában éppen ellenkezőleg. A gondolat beleavatkozik az addigi csodálatos érzésbe.”

A Valódi Csendről
„A Valódi Csend tapasztalattól és tudástól mentes, friss és élénk. Nem irányul semmire. Időtlen és tér nélküli, ezért fokozatosan elérni nem lehet. A Csend láttatja meg az Igazságot, s így az Igazsághoz sem tér sem idő nem szükségeltetik. Valódi Csendre van szükségünk nemcsak az örökérvényű dolgok meglátásához, hanem létezésünk minden napi gyakorlati problémáinak a megoldásához is.”
Júlia „A Valódi Csend tapasztalattól és tudástól mentes, friss és élénk. Nem irányul semmire. Időtlen és tér nélküli, ezért fokozatosan elérni nem lehet. A Csend láttatja meg az Igazságot, s így az Igazsághoz sem tér sem idő nem szükségeltetik. Valódi Csendre van szükségünk nemcsak az örökérvényű dolgok meglátásához, hanem létezésünk minden napi gyakorlati problémáinak a megoldásához is.”

A Szeretet megéléséről
A Szeretet az érzések és gondolatok nélküli határtalan, Végtelen, mindenkor és mindenütt Jelenlévő Csend, a Valódi Béke, az Igaz Öröm, a soha nem múló Tiszta Boldogság. S hogy mindezt meglássuk és éljük, adjuk át magunkat az ítélkezésmentes Megbocsátásnak, s érezzük a Létezés egyszerű, mindent átható Tiszta Örömét."
Júlia A Szeretet az érzések és gondolatok nélküli határtalan, Végtelen, mindenkor és mindenütt Jelenlévő Csend, a Valódi Béke, az Igaz Öröm, a soha nem múló Tiszta Boldogság. S hogy mindezt meglássuk és éljük, adjuk át magunkat az ítélkezésmentes Megbocsátásnak, s érezzük a Létezés egyszerű, mindent átható Tiszta Örömét."

A következményekről
„Míg a paradicsom magjából paradicsom kel ki és nem paprika, hiszen ez egy természetes folyamat folyamodványa, addig az ember egyik cselekedete és annak következménye közé beékelődik az idő. Az idő során egyéb tényezők jönnek közbe, melyek változást hoznak, s így a cselekedet következménye más lesz. A cselekedeteinknek tehát nincs közvetlen ok-okozati hatása. Ami vagyunk, azt éljük, azt adjuk, azt kapjuk itt és most, és nem később. Az élet a Jelenben zajlik.”
Júlia „Míg a paradicsom magjából paradicsom kel ki és nem paprika, hiszen ez egy természetes folyamat folyamodványa, addig az ember egyik cselekedete és annak következménye közé beékelődik az idő. Az idő során egyéb tényezők jönnek közbe, melyek változást hoznak, s így a cselekedet következménye más lesz. A cselekedeteinknek tehát nincs közvetlen ok-okozati hatása. Ami vagyunk, azt éljük, azt adjuk, azt kapjuk itt és most, és nem később. Az élet a Jelenben zajlik.”

Az elképzeléseinkről
„Sokféle elképzelést dédelgetünk magunkról. Például, amikor azt gondoljuk, hogy türelmetlenek vagyunk, akkor vajon mi magunk találtuk ki ezt magunkról, vagy valaki más „kedvesen” ezt mondta rólunk? Vagy lehetséges, hogy csupán másokkal összehasonlítva gondoljuk magunkat türelmetlennek? S ha pedig mi valóban türelmetlenek vagyunk, ezt a minőséget éljük, ezt a minőséget ismerjük, akkor hogyan tudnánk megállapítani, ha egy másik ember nem ilyen? Nem csak elképzeljük, nem csak szeretnénk azt hinni, hogy a másik ember nem ilyen? Amint tudatába kerülünk, hogy türelmetlenül viselkedünk, már abba is hagytuk azt.”
Júlia „Sokféle elképzelést dédelgetünk magunkról. Például, amikor azt gondoljuk, hogy türelmetlenek vagyunk, akkor vajon mi magunk találtuk ki ezt magunkról, vagy valaki más „kedvesen” ezt mondta rólunk? Vagy lehetséges, hogy csupán másokkal összehasonlítva gondoljuk magunkat türelmetlennek? S ha pedig mi valóban türelmetlenek vagyunk, ezt a minőséget éljük, ezt a minőséget ismerjük, akkor hogyan tudnánk megállapítani, ha egy másik ember nem ilyen? Nem csak elképzeljük, nem csak szeretnénk azt hinni, hogy a másik ember nem ilyen? Amint tudatába kerülünk, hogy türelmetlenül viselkedünk, már abba is hagytuk azt.”

A reagálásainkról
„Akár fájdalom akár öröm ér bennünket, teljesen emberi az, hogy reagálunk az ingerre. De vajon miért nem állunk meg itt? Megtörtént a reakció, a reakciónak vége. Miért gondoljuk tovább? Nem csupán hiúságból, önteltségből mondunk ilyenkor bármit is? S ha már mondunk, akkor azt nem azért tesszük, mert várunk valamit, vagyis folytatni akarjuk, tovább élni a történteket? Álljunk meg a ténynél, történt, ami történt, és ne a fájdalom vagy az öröm szemszögéből tekintsünk a történtekre.”
Júlia „Akár fájdalom akár öröm ér bennünket, teljesen emberi az, hogy reagálunk az ingerre. De vajon miért nem állunk meg itt? Megtörtént a reakció, a reakciónak vége. Miért gondoljuk tovább? Nem csupán hiúságból, önteltségből mondunk ilyenkor bármit is? S ha már mondunk, akkor azt nem azért tesszük, mert várunk valamit, vagyis folytatni akarjuk, tovább élni a történteket? Álljunk meg a ténynél, történt, ami történt, és ne a fájdalom vagy az öröm szemszögéből tekintsünk a történtekre.”

A Valódi Kapcsolódásról
„Ahhoz, hogy Valódi Kapcsolódást éljünk, nem lehet köztünk távolság, vagyis a kis „én”-ünk középpontja által létrehozott tér. Nem lehetünk tele gondolatokkal, érzésekkel, véleménnyel, szándékkal, vágyakkal, kétséggel és félelmekkel, mert különben nincs Valódi Tér a Valódi Kapcsolódásra.”
Júlia „Ahhoz, hogy Valódi Kapcsolódást éljünk, nem lehet köztünk távolság, vagyis a kis „én”-ünk középpontja által létrehozott tér. Nem lehetünk tele gondolatokkal, érzésekkel, véleménnyel, szándékkal, vágyakkal, kétséggel és félelmekkel, mert különben nincs Valódi Tér a Valódi Kapcsolódásra.”

Az elégedettség érzéséről
„Amikor elégedettek vagyunk és így nem vagyunk magányosak, de olyan valakivel kapcsolódunk, aki elégedetlen és magányos, akkor ő általunk szeretné elérni az elégedettség állapotát, és megszüntetni a magány érzését. Azonban ez részéről egy függő helyzet, mely a természeténél fogva nem adhat teljes elégedettség érzést. Amikor elégedettek vagyunk, Szeretetteljesek vagyunk és nem érezzük a Szeretet hiányát. Szeretünk függetlenül attól, hogy viszontszeretnek-e bennünket. Vagyunk. Mindennel kapcsolódunk, mint egy virág, mely minden és mindenki számára egyformán illatozik.”.
Júlia „Amikor elégedettek vagyunk és így nem vagyunk magányosak, de olyan valakivel kapcsolódunk, aki elégedetlen és magányos, akkor ő általunk szeretné elérni az elégedettség állapotát, és megszüntetni a magány érzését. Azonban ez részéről egy függő helyzet, mely a természeténél fogva nem adhat teljes elégedettség érzést. Amikor elégedettek vagyunk, Szeretetteljesek vagyunk és nem érezzük a Szeretet hiányát. Szeretünk függetlenül attól, hogy viszontszeretnek-e bennünket. Vagyunk. Mindennel kapcsolódunk, mint egy virág, mely minden és mindenki számára egyformán illatozik.”.

Az elfogadásra való törekvésről
„Van-e értelme arra törekednünk, hogy elfogadjunk bármit is, vagy éppen maga a törekvés gátol bennünket az elfogadásban? Amit el szeretnénk fogadni, az már úgyis van, az már megtörtént, az már a múlt. A Jelen pillanat pedig olyan amilyen.”
Júlia „Van-e értelme arra törekednünk, hogy elfogadjunk bármit is, vagy éppen maga a törekvés gátol bennünket az elfogadásban? Amit el szeretnénk fogadni, az már úgyis van, az már megtörtént, az már a múlt. A Jelen pillanat pedig olyan amilyen.”

A Szeretettel szembeni védekezésről
„Amikor védekezünk a Szeretettel szemben, akkor valójában mi az, ami miatt védekezünk a Szeretettől? Vajon nem az egonkat, a magunkról alkotott képünket védjük? Védjük ezt a hamis képet és félünk. S azt képzeljük, hogy a Szeretettől félünk.”
Júlia „Amikor védekezünk a Szeretettel szemben, akkor valójában mi az, ami miatt védekezünk a Szeretettől? Vajon nem az egonkat, a magunkról alkotott képünket védjük? Védjük ezt a hamis képet és félünk. S azt képzeljük, hogy a Szeretettől félünk.”

A szembesülésről
„Magunkat kis „én”-ként működve meglátni nem nehéz. Nem nehéz meglátni, hogy mennyire önzők, irigyek, hazugok, képmutatók stb. vagyunk. A probléma ott kezdődik, hogy amint meglátjuk, hogy hogyan is működünk, azonnal megtagadjuk ezt, és már be is kapcsol, hogy milyennek kellene lennünk ahelyett, amit látunk. A mások általi szembesítés az egyik legnagyobb segítség, amit ilyenkor kaphatunk.”
Júlia „Magunkat kis „én”-ként működve meglátni nem nehéz. Nem nehéz meglátni, hogy mennyire önzők, irigyek, hazugok, képmutatók stb. vagyunk. A probléma ott kezdődik, hogy amint meglátjuk, hogy hogyan is működünk, azonnal megtagadjuk ezt, és már be is kapcsol, hogy milyennek kellene lennünk ahelyett, amit látunk. A mások általi szembesítés az egyik legnagyobb segítség, amit ilyenkor kaphatunk.”

A kötődésről és az elszakadásról
„Amikor felismerjük, hogy a kötődés az öröm mellett szomorúságot is jelent, elkezdünk másfajta, stabilabb, biztosabb örömre vágyni. Így végül az elszakadást, leválást választjuk. A kötődés első pillanata már a szomorúság kezdete is. Mind a kötődésen mind az elszakadáson érdemes mielőbb túllépnünk.”
Júlia „Amikor felismerjük, hogy a kötődés az öröm mellett szomorúságot is jelent, elkezdünk másfajta, stabilabb, biztosabb örömre vágyni. Így végül az elszakadást, leválást választjuk. A kötődés első pillanata már a szomorúság kezdete is. Mind a kötődésen mind az elszakadáson érdemes mielőbb túllépnünk.”

A megbocsátásról
„Ahol Szeretet van, ott nem lehet megbocsátás. A megbocsátás neheztelés, amit a figyelmetlenség hív elő. Akkor bukkan fel, amikor összegyűlt a harag. Ha nem sérültünk, nincs mit megbocsátani. A megbocsátás megosztottság, elkülönülés: azt mondom, „megbocsátok”, vagyis ez vagyok és nem az. Amikor tudjuk, hogy megbocsátunk, akkor az már épp az ellenkezője, mint ahogy, amikor tudjuk, hogy Csendben vagyunk, akkor már nem vagyunk Csendben. Az elkülönülés és a Szeretet nem összeegyeztethető.”
Júlia „Ahol Szeretet van, ott nem lehet megbocsátás. A megbocsátás neheztelés, amit a figyelmetlenség hív elő. Akkor bukkan fel, amikor összegyűlt a harag. Ha nem sérültünk, nincs mit megbocsátani. A megbocsátás megosztottság, elkülönülés: azt mondom, „megbocsátok”, vagyis ez vagyok és nem az. Amikor tudjuk, hogy megbocsátunk, akkor az már épp az ellenkezője, mint ahogy, amikor tudjuk, hogy Csendben vagyunk, akkor már nem vagyunk Csendben. Az elkülönülés és a Szeretet nem összeegyeztethető.”

A Szerelemről
„A Szerelem akkor lángolhat fel, amikor az illuzórikus „kis én” háttérbe szorul. Amíg a „kis én” látszólag uralkodik, nincs Valódi Szeretetteljes Kapcsolat. Szeretet nélkül pedig minden kapcsolat megszokottá, unalmassá és érdek alapú, félelmekkel és konfliktusokkal teli, alá-fölérendelt viszonnyá válik.”
Júlia „A Szerelem akkor lángolhat fel, amikor az illuzórikus „kis én” háttérbe szorul. Amíg a „kis én” látszólag uralkodik, nincs Valódi Szeretetteljes Kapcsolat. Szeretet nélkül pedig minden kapcsolat megszokottá, unalmassá és érdek alapú, félelmekkel és konfliktusokkal teli, alá-fölérendelt viszonnyá válik.”

A képmutatásról
„Beismerni és együtt élni azzal „ami van”, elsöpör minden képmutatást, s így előtűnhet az Igaz Szeretet. A korlátok feloldása által létezni Valódi Szabadság, a Szeretet áramlása. Legyünk azok, amik vagyunk és legyünk tudatában ennek! Éljünk Szeretetként!”
Júlia „Beismerni és együtt élni azzal „ami van”, elsöpör minden képmutatást, s így előtűnhet az Igaz Szeretet. A korlátok feloldása által létezni Valódi Szabadság, a Szeretet áramlása. Legyünk azok, amik vagyunk és legyünk tudatában ennek! Éljünk Szeretetként!”

Az egótól való megszabadulásról
„Amikor meg szeretnénk szabadulni az egótól, fel kellene ismernünk, hogy nincs olyan központ, hogy egó. Ha pedig nincs ilyen központ, akkor az a nem-egó állapot sincs, amire törekednénk. Be kellene látnunk, hogy az ego csupán gondolatok, memória, azaz múlt, és nem pedig egy jelenlévő különálló entitás. Az ego nem egy irányító középpont, ami megítél. A gondolat az, ami ítél.”
Júlia „Amikor meg szeretnénk szabadulni az egótól, fel kellene ismernünk, hogy nincs olyan központ, hogy egó. Ha pedig nincs ilyen központ, akkor az a nem-egó állapot sincs, amire törekednénk. Be kellene látnunk, hogy az ego csupán gondolatok, memória, azaz múlt, és nem pedig egy jelenlévő különálló entitás. Az ego nem egy irányító középpont, ami megítél. A gondolat az, ami ítél.”

Az érzékelésekkel való azonosulásról
„A különböző érzékelésekre szükség van, természetesek, nem tagadhatók meg. Azonban amikor a gondolat azonosítja magát ezekkel az érzékelésekkel, létrejön az illuzórikus „kis én”. Ahol nincs azonosulás, ott nincs „kis én”. Az azonosulás egy elválaszthatatlan kötődés, mely során az Élet hatalmas energiája látszólag a „kis én” középpontjába, egy szűk csatornába szűkül.”
Júlia „A különböző érzékelésekre szükség van, természetesek, nem tagadhatók meg. Azonban amikor a gondolat azonosítja magát ezekkel az érzékelésekkel, létrejön az illuzórikus „kis én”. Ahol nincs azonosulás, ott nincs „kis én”. Az azonosulás egy elválaszthatatlan kötődés, mely során az Élet hatalmas energiája látszólag a „kis én” középpontjába, egy szűk csatornába szűkül.”

Az egymástól való függésünkről
„Az egymástól való függésünk önsajnálaton alapul, amit az összehasonlítási szokásunk táplál. A függő állapotunk keresése menekülés a saját vélt ürességünk elől, a függőségünk tárgya pedig a menekülésünk eszköze. A menekülésünk azonban erősíti a függő állapotunkat.”
Júlia „Az egymástól való függésünk önsajnálaton alapul, amit az összehasonlítási szokásunk táplál. A függő állapotunk keresése menekülés a saját vélt ürességünk elől, a függőségünk tárgya pedig a menekülésünk eszköze. A menekülésünk azonban erősíti a függő állapotunkat.”

A vágyról és a félelemről
„A vágy szüli a félelmet. A félelem a vágy eredménye. A félelmet nem lehet legyőzni, mert a törekvésünk, hogy legyőzzük a félelmet, maga is vágy, ami további félelmeket szül. A félelem ugyanakkor nem más, mint a Szeretet elutasítása. De vajon el lehet-e utasítani a Szeretetet?”
Júlia „A vágy szüli a félelmet. A félelem a vágy eredménye. A félelmet nem lehet legyőzni, mert a törekvésünk, hogy legyőzzük a félelmet, maga is vágy, ami további félelmeket szül. A félelem ugyanakkor nem más, mint a Szeretet elutasítása. De vajon el lehet-e utasítani a Szeretetet?”

Az utánzásról
„Az utánzás sikerorientált, ellentmondásokkal, konfliktusokkal teli énközpontú tevékenység. Ismétlés, vagyis a múlt. Így élettelen és halott. Az Élet azonban friss, élő, tele energiával, mozgással és változással. Egyedi és megismételhetetlen. Pezseg és ragyog.”
Júlia „Az utánzás sikerorientált, ellentmondásokkal, konfliktusokkal teli énközpontú tevékenység. Ismétlés, vagyis a múlt. Így élettelen és halott. Az Élet azonban friss, élő, tele energiával, mozgással és változással. Egyedi és megismételhetetlen. Pezseg és ragyog.”

Az alkalmazkodásról
„Amikor Szeretünk valakit, nincs szükségünk alkalmazkodásra, hiszen a Szeretet teljes összeolvadás, EGYség. Csak a Szeretet vélt hiányában kezdünk igazodni a másikhoz. Az alkalmazkodásunk viszont konfliktusok forrása.”
Júlia „Amikor Szeretünk valakit, nincs szükségünk alkalmazkodásra, hiszen a Szeretet teljes összeolvadás, EGYség. Csak a Szeretet vélt hiányában kezdünk igazodni a másikhoz. Az alkalmazkodásunk viszont konfliktusok forrása.”

A veszteségről
„Amikor elveszítjük azt, amit addig birtokoltunk, szomorúak leszünk, mert rájövünk mennyire üres és tartalom nélküli illúzió volt a világunk. Meglátjuk, hogy a kapcsolatunk nem volt Valódi Kapcsolat, csupán birtokviszony. A Valódi Kapcsolat nem ismeri a veszteség fogalmát.”
Júlia „Amikor elveszítjük azt, amit addig birtokoltunk, szomorúak leszünk, mert rájövünk mennyire üres és tartalom nélküli illúzió volt a világunk. Meglátjuk, hogy a kapcsolatunk nem volt Valódi Kapcsolat, csupán birtokviszony. A Valódi Kapcsolat nem ismeri a veszteség fogalmát.”

A megítélésről
„Amint felismerjük, hogy az egonkkal azonosulva nem rendelkezünk a megítélés képességével és hátra is hagyjuk a megítélésre irányuló törekvésünket, azonnal meg tudjuk különböztetni a Valódit a hamis illuzórikustól.”
Júlia „Amint felismerjük, hogy az egonkkal azonosulva nem rendelkezünk a megítélés képességével és hátra is hagyjuk a megítélésre irányuló törekvésünket, azonnal meg tudjuk különböztetni a Valódit a hamis illuzórikustól.”

A Valódi Cselekvésről
„A Valódi Cselekvés: észlelni és tenni egyidőben, egyszerre, spontán, azonnal. A Cselekvést nem előzi meg elképzelés, gondolat, érzés és döntés. A Cselekvés és elképzelés nem különül el egymástól, s így nincs konfliktus a Cselekvés és az elképzelés között. Nincs sem a múlthoz sem a jövőhöz való kötődés és viszonyítás. A Valódi Cselekvés Szabad mozgás, a Jelen áramlása.”
Júlia „A Valódi Cselekvés: észlelni és tenni egyidőben, egyszerre, spontán, azonnal. A Cselekvést nem előzi meg elképzelés, gondolat, érzés és döntés. A Cselekvés és elképzelés nem különül el egymástól, s így nincs konfliktus a Cselekvés és az elképzelés között. Nincs sem a múlthoz sem a jövőhöz való kötődés és viszonyítás. A Valódi Cselekvés Szabad mozgás, a Jelen áramlása.”

A tudásról
„Amit meglátunk magunkról, annak a tudása ott van bennünk. Azonban, ha ezzel a tudással nézünk rá a helyzeteinkre, akkor maga a tudás akadályoz meg bennünket a tisztánlátásban. A tudás a múlt, s így a reakcióink is a múltból jönnek.”
Júlia „Amit meglátunk magunkról, annak a tudása ott van bennünk. Azonban, ha ezzel a tudással nézünk rá a helyzeteinkre, akkor maga a tudás akadályoz meg bennünket a tisztánlátásban. A tudás a múlt, s így a reakcióink is a múltból jönnek.”

A siker iránti vágyról
„A siker iránti vágy dominancia iránti vágy, ami birtoklással és elkülönüléssel jár együtt. Miközben egy kapcsolat, bármilyen is az, a Szeretet szépségének megélését hordozza magában.”
Júlia „A siker iránti vágy dominancia iránti vágy, ami birtoklással és elkülönüléssel jár együtt. Miközben egy kapcsolat, bármilyen is az, a Szeretet szépségének megélését hordozza magában.”

A megbántottságról
„Az, hogy megbántottak bennünket, csupán egy elképzelés saját magunkról, amit saját magunknak hoztunk létre. Amíg ez az elképzelésünk megmarad, megbántottnak érezzük magunkat.”
Júlia „Az, hogy megbántottak bennünket, csupán egy elképzelés saját magunkról, amit saját magunknak hoztunk létre. Amíg ez az elképzelésünk megmarad, megbántottnak érezzük magunkat.”

A Valódi Kíváncsiságról
„Amikor úgy vagyunk kíváncsiak, hogy van egy mögöttes motivációnk, az nem lehet Valódi Kíváncsiság, hiszen a motivációnk ilyenkor sokkal fontosabb, mint maga a Kíváncsiság. A Valódi Kíváncsiság Szabad – nem ismeri az előítéleteket, véleményeket és következtetéseket, s így hasonlítgatások nélküli.”
Júlia „Amikor úgy vagyunk kíváncsiak, hogy van egy mögöttes motivációnk, az nem lehet Valódi Kíváncsiság, hiszen a motivációnk ilyenkor sokkal fontosabb, mint maga a Kíváncsiság. A Valódi Kíváncsiság Szabad – nem ismeri az előítéleteket, véleményeket és következtetéseket, s így hasonlítgatások nélküli.”

Az életünk Valódi értelméről
„Az életünk Valódi értelme maga az Élet: benne lenni életünk minden egyes pillanatában, testünkkel, lelkünkkel, szellemünkkel egyaránt; elfogadni az Élet kínálta helyzeteket élvezettel és lelkesedéssel, így tisztelve meg a Létezést, minden egyes résztvevőjével együtt.”
Júlia „Az életünk Valódi értelme maga az Élet: benne lenni életünk minden egyes pillanatában, testünkkel, lelkünkkel, szellemünkkel egyaránt; elfogadni az Élet kínálta helyzeteket élvezettel és lelkesedéssel, így tisztelve meg a Létezést, minden egyes résztvevőjével együtt.”

A nem akarásról
„Amennyiben olyan történik velünk, amiről azt hisszük, hogy nem akartuk, akkor először is tisztán, fogékonyan közelítsünk a történéshez: tegyük félre az eddigi tapasztalatainkat, elveinket, előfeltevéseinket és ne következtessünk a jövőre nézve, valamint semmiképpen se szedjük darabjaira a történést.”
Júlia „Amennyiben olyan történik velünk, amiről azt hisszük, hogy nem akartuk, akkor először is tisztán, fogékonyan közelítsünk a történéshez: tegyük félre az eddigi tapasztalatainkat, elveinket, előfeltevéseinket és ne következtessünk a jövőre nézve, valamint semmiképpen se szedjük darabjaira a történést.”

Valaki megváltoztatásáról
„Amíg megpróbálunk valakit megváltoztatni, mert van egy elképzelésünk arról, hogy neki milyennek is kellene lennie, addig távol tartjuk magunkat attól, hogy meglássuk milyen is Ő valójában. Az értékítéletekhez való ragaszkodásunk pedig konfliktusokhoz vezet.”
Júlia „Amíg megpróbálunk valakit megváltoztatni, mert van egy elképzelésünk arról, hogy neki milyennek is kellene lennie, addig távol tartjuk magunkat attól, hogy meglássuk milyen is Ő valójában. Az értékítéletekhez való ragaszkodásunk pedig konfliktusokhoz vezet.”

A korlátozó gondolatainkról és érzéseinkről
„A gondolataink és az érzéseink mind korlátozóak, hiszen mindig valamit gondolunk és valamit érzünk. Így viszont folyamatosan hiányt élünk meg, ami vágyakat, elvárásokat generál, melyek természetükből adódóan csalódásokhoz vezetnek.”
Júlia „A gondolataink és az érzéseink mind korlátozóak, hiszen mindig valamit gondolunk és valamit érzünk. Így viszont folyamatosan hiányt élünk meg, ami vágyakat, elvárásokat generál, melyek természetükből adódóan csalódásokhoz vezetnek.”

A Valódi Független Párkapcsolati létről
„A Valódi Független Párkapcsolati lét alapja az Önelfogadás, Önfelvállalás, Önátadás. Ez teszi lehetővé azt a kölcsönösséget és együttműködést, amely a ’dinamikus függést’ eredményezi.”
Júlia „A Valódi Független Párkapcsolati lét alapja az Önelfogadás, Önfelvállalás, Önátadás. Ez teszi lehetővé azt a kölcsönösséget és együttműködést, amely a ’dinamikus függést’ eredményezi.”

A Szeretetről
„Az Élet nem más, mint a Szeretet működés közben: kapcsolatok és cselekedetek, kihívások és reakciók. A Szeretet maga a Jelen, AZ, ami éppen vagyunk. A jellemünk a Szeretetünk összessége.”
Júlia „Az Élet nem más, mint a Szeretet működés közben: kapcsolatok és cselekedetek, kihívások és reakciók. A Szeretet maga a Jelen, AZ, ami éppen vagyunk. A jellemünk a Szeretetünk összessége.”

A Szeretetről
„A Szeretet megélése úgy válik lehetővé számunkra, ha elfogadjuk az életünk helyzeteit és hozzájuk kapcsolódunk. Igazi Örömöt akkor érzünk, ha befogadjuk az Életet úgy, ahogy van.”
Júlia „A Szeretet megélése úgy válik lehetővé számunkra, ha elfogadjuk az életünk helyzeteit és hozzájuk kapcsolódunk. Igazi Örömöt akkor érzünk, ha befogadjuk az Életet úgy, ahogy van.”

A Szeretetről
„A Szeretetet nem lehet megtanulni. Semmilyen módszer, technika, tanító stb. nem tudja megtanítani nekünk, hogy hogyan Szeressünk. Ha bárki megmondja, hogyan Szeressünk, az már nem a Szeretet lesz.”
Júlia „A Szeretetet nem lehet megtanulni. Semmilyen módszer, technika, tanító stb. nem tudja megtanítani nekünk, hogy hogyan Szeressünk. Ha bárki megmondja, hogyan Szeressünk, az már nem a Szeretet lesz.”

A Szeretetről
„Rátalálni a Szeretetre az Élet áramában lehetséges a kapcsolatokon keresztül. De ne keressük a Szeretetet. A keresés az elme tevékenysége.”
Júlia „Rátalálni a Szeretetre az Élet áramában lehetséges a kapcsolatokon keresztül. De ne keressük a Szeretetet. A keresés az elme tevékenysége.”

A Szeretetről
„A Szeretethez egy dolog feltétlenül szükséges, s ez pedig nem más, mint a Szenvedély. S hogy mi is az a Szenvedély? Érzékenység, nyitottság, fogékonyság jóra, s rosszra egyaránt.”
Júlia „A Szeretethez egy dolog feltétlenül szükséges, s ez pedig nem más, mint a Szenvedély. S hogy mi is az a Szenvedély? Érzékenység, nyitottság, fogékonyság jóra, s rosszra egyaránt.”

A Szeretetről
„A Szeretet olyan, mint a Nap vagy a virág. Egyformán sugárzik mindenkire, egyformán illatozik mindenkinek. Nem kell tennünk semmit külön azért, hogy Szeretetben legyünk. Mi magunk vagyunk a Szeretet.”
Júlia „A Szeretet olyan, mint a Nap vagy a virág. Egyformán sugárzik mindenkire, egyformán illatozik mindenkinek. Nem kell tennünk semmit külön azért, hogy Szeretetben legyünk. Mi magunk vagyunk a Szeretet.”
