TANÍTÁSOK JÚLIA ÁLTAL

A Szeretetről

Az Élet nem más, mint a Szeretet működés közben.
De vajon mi is az a Szeretet?

A Szeretet egy érzés lenne, amit érezni lehet, vagy egy gondolat, amire gondolni lehet? Vagy egy ösztön, egy adottság? Vagy netán egy képesség? Tanulható lenne és fejleszthető? A Szeretet vágy lenne, vagy sóvárgás és ragaszkodás? Vagy éppen ellenkezőleg, félelem és menekülés? A Szeretet valami olyan lenne, ami keletkezik és elmúlik? Egy olyan valami, ami függ bármitől, köthető bármihez és irányítható? A Szeretet válogatós lenne? Szándék lenne, erőfeszítés, akarat vagy netán cselekvés? Vagy egy eszköz lenne, aminek a segítségével elérhetünk, megszerezhetünk valamit? Vagy egy cél, amit el kellene érni, ameddig el kellene jutni? A Szeretet oka vagy netán következménye lenne bárminek is? A Szeretet egy megfogható forma lenne? Egy árucikk, ami adható és vehető, amit meg lehetne kapni és el lehetne veszíteni? A Szeretet birtokolható és használható, elengedhető, eldobható, elcserélhető, javítható és beváltható lenne? Egy minősíthető, hasonlítható, s így engedélyezhető vagy betiltható, szerethető vagy nem szerethető valami? Utána lehetne menni, harcolni és küzdeni érte, befogadni és megtartani, vigyázni rá és óvni őt? Vagy el lehetne határolódni tőle, félre lehetne tenni, elrejteni, letagadni, elfojtani, semmibe venni? A Szeretet darabokból állna? A Szeretet valaminek az összessége lenne, amiben kellene, hogy bármi is benne legyen? A Szeretet igényelné a törődést, az odafigyelést? Szüksége lenne hálára? Szüksége lenne arra, hogy elfogadják, elismerjék, megértsék vagy szeressék? Vajon szavakkal leírható-e a Szeretet? Vagy ha leírjuk, az már csak egy leírás és nem is maga a Szeretet?

Szeretettel: Júlia